Bertuccio blog

Ahogy öregszem, egyre inkább a 30 feletti nőket értékelem. Csak néhány példa, hogy miért:Egy 30 feletti nő sosem ébreszt fel az éjszaka közepén, hogy megkérdezze: “Mire gondolsz, drágám?” Fütyül rá, mire gondolsz.
Ha egy 30 feletti nőnek nincs kedve meccset nézni veled, nem ül oda melléd nyavalyogni. Csinál helyette valami olyat, amihez kedve van. Általában valami sokkal értelmesebb dolgot.
Egy harmincon túli nő már elég jól ismeri önmagát ahhoz, hogy tudja, ki ő, mi ő, mit akar és kitől. Kevés olyan 30 feletti nő akad, akit érdekel, hogy mit gondolsz róla vagy arról, amit tesz.
A nőknek 30 felett tartása van. Ritkán fordul elő, hogy jelenetet rendeznének az operában vagy egy elegáns étterem kellős közepén. Na persze ha megérdemled, gondolkodás nélkül lelőnek, főleg ha esélyt látnak arra, hogy megúszhatják.
Az idősebb nők nem bánnak szűkmarkúan a dicséretekkel, gyakran akkor sem, ha nem érdemled meg. Tudják, milyen érzés, amikor az ember nem kap elismerést.
30 felett egy nő elég magabiztos ahhoz, hogy bemutasson téged a barátnőinek. Egy fiatalabb nő gyakran még a legjobb barátnőjét is hanyagolja, ha partnere van, mert nem bízik meg a fickóban.
Egy harmincon túli nőt abszolút nem érdekel, hogy tetszenek-e neked a barátnői, mert tudja, hogy azok sosem árulnák el őt.

A két magzat

  Egy várandós anya két gyermeket hord a méhében. Az egyik egy "kis hívő", a másik egy "kis szkeptikus". A "szkeptikus" azt kérdezi: - Te hiszel a születés utáni életben? - Hát persze - mondja a kis "hívő". - Az itteni életünk arra va1ó, hogy felkészüljünk a születés utáni életre, hogy elég erősekké váljunk arra, ami ott kint vár bennünket! - Hülyeség! - mondja a "szkeptikus". - Ez nem igaz! Hogyan nézhet ki a kinti, külső élet?- Pillanatnyilag még nem tudom - mondja a kis "hívő" -, de biztos sokkal világosabb, mint itt bent! Lehet, hogy a szánkkal fogunk enni es a lábunkkal fogunk menni!- Nonszensz, lehetetlen! - mondja a "szkeptikus".- Megyünk a lábunkkal és eszünk a szánkkal!? Micsoda hülyeség! Ez egy fura ötlet, hogyan is működhetne! Itt van a köldökzsinór, ami biztosítja a táplálékot. Nem lehetséges élet a születés után, hiszen ez a zsinór már így is túl rövid!- Hát persze hogy működni fog, csak minden egy kicsit másként fog kinézni - mondja a kis "hívő". - Soha sem fog működni! - véli a kis "szkeptikus". - Még soha senki nem tért vissza a születés után! Születés után vége az egésznek! Az élet nem más, mint egy nagy sötét tortúra! - Még ha nem is tudom pontosan, milyen lesz a születés utáni élet - mondja a kis "hívő" -, de azt tudom, hogy találkozni fogunk az édesanyánkkal, és Ő nagyon vigyáz majd ránk!- Anya!? Te hiszel egy anyában? Hol van? - kérdezi a kis "szkeptikus".-Itt van körülöttünk, mi benne vagyunk, és általa létezünk, nélküle nem is létezhetnénk! - válaszolja a kis "hívő". Mire a kis "szkeptikus":- Soha nem láttam még semmilyen anyát! Nincs is ilyen! A kis "hívő" elgondolkozik egy pillanatra. - Néha, amikor nagyon csendben vagyunk, hallhatod, ahogy énekel, vagy érezheted, amikor megsimogatja világunkat! - Majd halkan hozzáteszi:- Mindenesetre én hiszem, hogy az igazi életünk a születés után kezdődik! 

  Törekedjetek azonban az értékesebb adományokra! Ezért mindennél magasztosabb utat mutatok nektek. 1Kor 13 1Kor 13.1 Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. 1Kor 13.2 Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. 1Kor 13.3 Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. 1Kor 13.4 A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. 1Kor 13.5 Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. 1Kor 13.6 Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. 1Kor 13.7 Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. 1Kor 13.8 S a szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás végetér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. 1Kor 13.9 Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. 1Kor 13.10 Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes, az véget ér. 1Kor 13.11 Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyerek, úgy gondolkoztam, mint a gyerek, úgy ítéltem, mint a gyerek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyerek szokásait. 1Kor 13.12 Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek. 1Kor 13.13 Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet. 1Kor 14 1Kor 14.1 Törekedjetek a szeretetre, de igyekezzetek a lelki adományokat is elnyerni, különösen azt, hogy prófétálhassatok. 1Kor 14.2 Aki ugyanis az elragadtatás nyelvén szól, nem emberekhez beszél, hanem az Istenhez. Senki sem érti, hiszen a Lélektől indíttatva titokzatos dolgokat mond.

A NŐ   Mire az Örökkévaló megteremtette a nőt, már hatodik napja túlórázott. Megjelent nála egyik angyala, és azt kérdezte tőle: - Miért fordítasz ennyi időt erre az egyre? - Az Örökkévaló pedig így felelt neki: - Láttad már a hozzá készített tervrajzaimat? Tökéletesen moshatónak kell lennie, de nem lehet műanyagból, mozgatható, egyenként cserélhető része kell hogy legyen, és fontos, hogy "diet coke" -kal és ételmaradékokkal is üzemeltethető legyen. Az ölében egyszerre négy gyermeknek kell elférnie, és fontos, hogy a csókja felhorzsolt térdektől a megtört szívekig bármit képes legyen meggyógyítani. És akkor még nem is említettem, hogy mindezt egyszerre, de csak két kézzel kell majd elvégeznie. Az angyal egészen elképedt e követelményeken: - Mindössze két kézzel?! Az kizárt! Ráadásul ez csupán az alapmodell? Túl sok munka ez egyetlen napra. Szerintem elég, ha holnap fejezed be. - Eszem ágába sincs várni! - tiltakozott az Örökkévaló. - Hiszen már olyan közel állok ahhoz, hogy befejezzem ezt a teremtményemet, amely amúgy is olyan közel áll a szívemhez. Már most képes meggyógyítani saját magát, amikor beteg, és napi 18 órát képes robotolni! Az angyal erre közelebb lépett, és megérintette a nőt. - De hát olyan puhára csináltad őt, Seregek Ura! - Mi tagadás, tényleg puha - értett egyet az Örökkévaló -, de ugyanakkor nagyon szívós is ám. El sem tudod képzelni, mit képes elviselni vagy elvégezni! - És tud majd gondolkozni? - kérdezte az angyal. Mire az Örökkévaló: - Nem csak hogy gondolkozni lesz képes, de érvelni és alkudozni is! Az angyal ekkor észrevett valamit, és kezét kinyújtva megérintette a nő arcát. - Hoppá! Úgy tűnik, szivárog ez a modell. Mondtam neked, hogy túl sokat próbálsz belezsúfolni ebbe az egybe. - Az nem szivárgás - pirongatta meg angyalát az Örökkévaló -, hanem egy könnycsepp! - Hát az meg mire való? - tudakolta az angyal. Az Örökkévaló nem késlekedett a válasszal: - A könny arra való, hogy kifejezze vele örömét, bánatát, fájdalmát, csalódottságát, szeretetét, magányát, gyászát és büszkeségét. Az angyal egészen odavolt. - Te egy lángész vagy, Uram! Mindenre gondoltál! Tényleg bámulatos teremtmény a nő! És valóban az! A nőkben olyan erők rejlenek, amelyek ámulatba ejtik a férfiakat. Elviselik a nehézségeket és viselik a terheket, de tudnak boldogok lenni, szeretni és örülni is. Mosolyognak, amikor pedig sikoltani akarnának. Dalolnak, amikor pedig legszívesebben sírnának.

Neked k*rva ez az ország  

/részlet/

Néhány vers amit nagyon régrn írtam és erős válogatás után bloggá teszem: